Tegnap Mohácson riogattam a busókat. Mindig érdeklődéssel néztem ez időtájt a híradásokban ezt a színes kavalkádot, népi hagyományt. Most felkerekedtem, hogy személyen is átéljem az ottani hangulatot, lássam és tapasztaljam a történéseket és tudatosan búcsúztassam a telet, lényem árnyoldalait. Egyben megtiszteljem ezen kultúra képviselőit, őrzőit is.

A buszról leszállva megcsapott a kondérokban rotyogó babgulyás és pörkölt, meg a sültek illata. A zenekarok sátorokban húzták a talpalávalót, ettől rózsás hangulata kerekedett mindenkinek. Jó ebédhez szólt a nóta. A legtöbben a főutcán sétálgatva nézelődtek a kirakodóvásárban. Volt is mit, rengetegen érkeztek a környező településekről  népi kézműves termékeikkel. Volt aki saját készítésű biosavanyúságot árult vagy kézi szövésű konyharuhát, bőrdíszműveket, lekvárokat, paprikát, agyagedényeket, biolélekmackót, ami természetes anyagokból készült és az árus elmesélte, hogy az anyagot csipkebogyó, kökény vagy hagyma levével festették. De a legkeresettebb portéka a bundák és a maszkok voltak. Rengeteg külföldi - többek között japán- látogatott a rendezvényre és előszeretettel vásárolták ezeket a helyi jellegzetességeket. Mindannyian megcsodáltuk a népviseletbe öltözött lányokat és busójelmezes férfiakat. A Széchényi téren táncosok fokozták a jó hangulatot, majd  délután jeleneteket idéztek fel a Drugovi csoport tagjai a Mohácsi csata emlékére.  A Busóudvarban bárki megtekinthette a Látványműhelyt, ahol is ki lehetett próbálni a maszkfaragás művészetét, illetve megkóstolhattad Lakatos László saját készítésű agyagedényeiben rotyogó parikását. Kora délután indult el innen a Busólakodalmas menet a Főtérre. Követhetted őket vagy hallgathattad a Dudástalálkozó előadóit, este pedig a Czemende zenekart. Látványosság, hangulat, érdekesség, újdonság, volt bőven minden...bármit megkapott az ember, ami szem-szájnak ingere. Isteni volt az idő és benne ez a Tavaszi zsongás.

A FARSANGRÓL - BUSÓJÁRÁSRÓL

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása a BUSÓJÁRÁS: Idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnaptól Húshagyókedd estig tartott a mulatság. Farsang utolsó csütörtökén a gyermekek öltöztek maskarába. A Busójárás más népek hiedelemvilágában is megtalálható TÉLBÚCSÚZTATÓ, TAVASZKOSZÖNTŐ, OLTALMAZÓ, TERMÉKENYSÉGET VARÁZSLÓ ÜNNEP.  Rokonságot mutatnak vele a riói, velencei, afrikai karneválok. 

A FARSANG eredetileg vízkereszttől ( január 6. ) húshagyó keddig, más megfogalmazás szerint hamvazószerdáig, nagyböjtig tart. Lakomák, bálok, mulatságok, ünnepségek jellemzik. Gazdag néphagyományokra épül, csúcspontja a karnevál. Számos városban kerül megrendezésre ekkor, többek között Velencében is.  Magyarországon pedig a Farsang legnevezetesebb eseménye a : MOHÁCSI BUSÓJÁRÁS.

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. Miszerint a Mohács-sziget mocsárvilágába menekült őslakos sokácok megelégelték a rabigát, ezért ijesztő álarcokba öltöztek, csónakokkal átkelve az éj leple alatt a Dunán, kereplőkkel zavarták ki a törököket Mohácsról. Valójában 1687-ben szabadult fel a terület a török uralom alól. Azóta is megmaradt ez a balkáni eredetű szokás, amelyet a sokácok a korábbi hazájukból hoztak magukkal.

" A BUSÓ öltözete régen is olyan volt mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze a derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb, ami a busót busóvá teszi a fűzfából faragott birkabőrcsuklyás álarc.

Az így beöltözött busókat kísérik a JANKELÉK, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat MASKARÁNAK nevezik Mohácson. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és bao-bao-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról házra járva kifejezze JÓKÍVÁNSÁGAIT, elvégezze VARÁZSLATAIT és részesüljön azokban az ÉTEL-ITAL ADOMÁNYOKBAN, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük."

Ma van FARSANGVASÁRNAP. Szürkületkor meggyújtják a Főtéren az óriási máglyát, amelyet mindenki körbetáncol. De ezzel még nem ér véget a rendezvénysorozat, mert kedden egy újabb máglyát raknak, amin a telet jelképező koporsót égetik el, ismét körbetáncolják, BÚCSÚZVA A HIDEG ÉVSZAKTÓL és KÖSZÖNTIK A TAVASZ ELJÖVETELÉT !

Ha van kedvetek, menjetek ti is vigadni, mulatni. Szerdáig még rengeteg a lehetőség Mohácson az időt elmúlatni.

Kis Györgyi -  Kineziológus, Tanácsadó