A minap többen jeleztek vissza, hogy az írások hatására milyen felismerésekre tettek szert, milyen mély érzelmeket mozgatott meg bennük egy-egy mondat. Volt, aki elmesélte, hogy hol tart az átalakulásban és hogy az energiák hatalmas önmagára ébredés lavinát indítottak el. Az eredménye egy gyönyörű istenes vers lett. Milyen érdekes, hogy tíz évvel ezelőtt pont az ő általa küldött versek segítségével éltem meg hasonló érzéseket. Most újraolvasva őket ismét felidéztem az akkori emlékeket, spirituális szárnyaim bontakozását.

Ez idő tájt Írországban voltam babysitter. Sokat foglalkoztam Gyógyító-Pedagógusként az új generációval, Indigó gyerekekkel, spirituális gyermekneveléssel. Akkor még nem lévén unokám, megragadtam egy lehetőséget, ami kihívás volt számomra és kíváncsisággal, az újdonság erejével varázsolt el. Érdekelt a másik kultúra szabadabb nevelési elveket követő módszere és annak hatásai. Meg is lett az eredménye. 

Rögtön családtagként szerettek és viszonyultak hozzám. Kölcsönös volt ez az érzés. Meglepődtem, hogy mindenki mindent mindig kimondott, azonos lélekként kezelte a másikat. Természetesen ott is voltak határok meg szabályok, de nem voltak a gyerekek reggeltől estig folyamatosan bekorlátozva. Energiáikat alkotó kreativitásba forgatták bele, s ha kint játszottak belefekhettek a sárba is, mert az volt a fontos, hogy BOLDOGOK legyenek. William nem szégyellte a könnyeit, ha úgy adódott, nem úgy mint a nálunk, ahol az anyák, beleértve engem is, arra nevelték fiaikat, hogy ez a gyengeség jele. Így a férfiak megtanulták, hogy a sírás érzelem, tehát semmi érzelmet nem fejeznek ki, hogy erősnek tűnjenek. Természetesen vannak kivételek. Én is engedelmességre voltam nevelve, pici koromban nem sokszor mertem véleményt nyilvánítani, mert megtanultam: " Ha megmondod az igazat, betörik a fejed. " Meg különben is: " Sokat dolgozunk, fáradtak vagyunk, nem érünk rá szórakozni, örülni! " Ezek a kis kelta angyalok tisztán látó, Igazságbajnokok voltak, bátran megnyilvánították gondolataikat és kifejezték érzéseiket. Amibe az is belefért, hogy naponta kimondták nekem is, hogy: SZERETLEK! Énekeltünk, játszottunk, tornáztunk, rajzoltunk, meséket olvastunk, EGYÜTT ÖRÖMKÖDTÜNK. Kinyitották bennem a generációsan elzáródott érzelmi szelepeket. Felinspirálták a felszabadultság, az önfeledtség, a szabadság, a vidámság és a végtelen szeretet érzését, az Igazi Énem! 

ÚJJÁSZÜLETTEM, FELTÁMADTAM, MERT A LELKEM DALRA FAKADT.

Mikor hazajöttem, mindenki tudta rólam, hogy szerelmes lettem Írországba, de azt nem , hogy miért. Hogy milyen átalakuláson mentem keresztül. Imádtam, amikor kirándultam, bárhol szívesen segítettek, útbaigazítottak és legtöbbször el is beszélgettek velem. Jól eső érzéssel éltem meg, hogy vadidegen emberek régi ismerősként viszonyultak hozzám, akikkel mintha ott folytattunk volna, ahol abbahagytuk egy pár száz évvel ezelőtt, azaz " tegnap". Találkoztam egy lengyel férfival Galwayban, aki skót dudán játszott nekem, a magyar nőnek, Ír földön, internacionális szeretettel. Ennél már csak az volt érdekesebb, amikor megálmodtam, hogy nem sokára el tudok menni arra a helyre, ami az ország egyik nevezetessége és szándékomban állt odautazni. Azt is érzékeltem, hogy nem egyedül megyek. Egy angol úriembert láttam magam mellett, akihez mély érzelmek fűztek. Rögtön elkezdtem röpködni, hogy szingli lévén, talán rám mosolyog a szerencse és összetalálkozom egy jóravaló férfival. Így lett, de ennél még jobb minőségben!  : )  Másnap írt a fiam, aki Londonban él, hogy meglátogat engem s közben tegyünk egy kis körutat a nyugati parton, történetesen a Moher-szikláknál. Megugrott a szívem az örömtől és attól, hogy jók voltak a megérzéseim, csak egy kicsit " beköszönt" az egóm.

Enikő ekkor küldte át REMÉNYIK SÁNDOR:  TÜNDÉRFOK  című versét csak úgy, mert szép.... Nekem meg annyira megtetszett, mivel a szívemből szólt, hogy kismilliószor elolvasván már kívülről fújtam. Később az is kiderült, hogy miért történt mindez. Amikor ott jártunk a szikláknál és felmentünk a vár tetejére, az az érzés fogott el, hogy ha már a szüleim nem tudták szóval kifejezni a bennük lévő hatalmas szeretetet, mert így nevelkedtek, akkor én megteszem a felnőtt fiam irányába, hiszen előtte én is csak más formában juttattam kifejezésre mindezt. S akkor, ott elszavaltam neki az alkotást, megköszönve és hálát adva azért, hogy azt a csodálatos Istenközelséget pont vele élhettem meg és nem véletlen. Pont nekünk volt a legnagyobb szükségünk arra, hogy megnyíljanak az ÉRZELMI CSATORNÁINK és rendezzük " sorainkat". 

Azóta a sütés-főzés, dicséret, ajándékozás, beszélgetés, minőségi együtt töltött idő és ölelés mellett rendszeresen kimondom, nem csak a fiamnak, a lányomnak, unokáimnak, rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek és ismeretleneknek is, ha úgy hozza a helyzet, hogy SZERETLEK, s ez akkor mindig szívből jön. 

Ha úgy érzitek, fejezzétek ki ti is egyre inkább érzelmeiteket, a kevésbé jót is őszintén! De ha lehet, a SZERETETET mindenképp, s főleg minden dolog elfogadásával. "EZ A LÉLEK EREJE, a leghatalmasabb erő a Világegyetemben, ez terel minket a helyes irányba és visz előre. Ettől válik értékessé az életünk." - írja egyik kedvenc írországi, angyalos könyveket író szerzőm: Lorna Byrne

Szeretettel: Kis Györgyi

REMÉNYIK SÁNDOR:  TÜNDÉRFOK

Az életednek van egy titkos csúcsa,

Mely rejtve őrzi boldogságod,

Egy sziklafok, ahonnan Te az élet

Töretlen teljességét látod,

Hol imádkoznál hosszan, térdenállva,

Mert onnan végtelen a panoráma.

Az életednek van egy titkos csúcsa

Köröskörül őserdő, ősbozót -

Keresztül-kasul vágtató csapások,

A sok hamistól nem látni a jót,

Isten előrement, a csúcson vár be -

Csak az a kérdés, hogy odatalálsz-e?

Az életednek van egy titkos csúcsa,

Hová a mélyből kibukkan fejed

S a szépség minden gazdagsága, fénye

Megáldja két csodálkozó szemed,

Hol tiszta vagy, mint kristálypatakok

S megnyitod szíved, mint egy ablakot.

Az életednek van egy titkos csúcsa,

Vezetnek hozzá szent véletlenek,

Jaj, hogy leszállni kell, jaj, hogy nem adhatsz

A pillanatnak örökéletet!

S botlasz újra sok rögös, buta úton. -

De mindegy. Egyszer fenn voltál a csúcson.