Sokunkat érzékenyen érintő téma ez. Valójában a legtöbben először arra gondolnak, hogy ha ajándékot kapnak, milyen jól esik. Vagy, ha valaki segít, figyelmes, szerető szívvel fordul felénk szárnyakat kapunk. A köszönés, kedves szó, mosoly, dicséret szintén megdobogtatja szívünket, növeli önértékelésünket. Megy ez ! - mondhatnánk ( bár megjegyzem, van akinek még ez is nehezen ). Ideig-óráig sikerül is fenntartani azt a látszatot a külső megerősítésekkel, hogy minden rendben van. Szépek, jók, okosak, ügyesek, szeretetre méltó, értékes emberek vagyunk. S mi van akkor, ha elmarad az, hogy mások töltenek ilyen formában minket? Hiányérzetünk támad és ott van még az érem másik oldala is! Tudjuk, hogy az energia mindig egyensúlyra tör. Rengeteg olyan felnőttel találkoztam, aki azért betegedett meg, mert csak jó, angyali akart lenni. Nem vette észre, hogy most emberből van. Emberi tulajdonságokkal, amihez hozzátartozik lényünk árnyékos oldala is. Pont ezért vagyunk ezen a bolygón, hogy nemesedjünk, finomítsunk energiarendszerünkön, magasabb szintre emeljük a rezgésünket, hogy majd idővel megtaláljuk önmagunkban az isteni minőséget és rájöjjünk, hogy valóban istenemberek vagyunk. De ez egy érési folyamat, amihez hosszabb-rövidebb út vezet, attól függően, hogy mennyire vagy tudatos, hogy mennyire érted meg az ok-okozati összefüggéseket és mennyire vagy elfogadó, hogy tanulással, tapasztalással , sokszor lemondással, rendszerességgel ÁLDOZATOT hozzál, Önmagadért.Önmagad elfogadásáért! Ha belül szépen alakulsz, kívül is ugyanazt fogod tapasztalni. Bizonyára találkoztál már ezzel az idézettel:

" BÉKÜLJ KI MAGADDAL, S KIBÉKÜL A VILÁG VELED!"

De az Ego egyik kedvenc tulajdonsága a félelem illúzióján kívül, az ELLENÁLLÁS. Nagggyon masszívan tudja ezt gyakorolni. Nehogy a szívedre, megérzésedre hallgass... hiszen már több élet óta profi abban, hogy a negatív dolgokkal hogyan kell a játszmákat játszani, dühösen, szembe helyezkedve, matematikai pontossággal a kiszámítható végeredményre gyúrni. S ezáltal markába röhögve minket továbbra is az ő kis " csapdájában " tartani, " Megint sikerült! " jelszóval. Ilyenkor szoktam azt mondani: " Ego, csönd, hátra a sorba! " S ezt követően rögtön Szívem középpontjába helyezem magamat, átadom magam az érzéseknek. Mindig mutatják a testérzeteid, a gyomorgörcs vagy a melegség a mellkasodban, hogy az adott helyzetedben mi a helyes. Ha elfogadod, hogy benne vagy egy bizonyos élethelyzetben, betegségben, és megérted annak tanítását, lehetőségét, akkor máris kijöhetsz belőle, mert nem lesz tovább szükség annak fenntartására, hiszen betöltötte feladatát. Légy HÁLÁS ezekért a történésekért, mert ezek vezetnek ki az évszázados ismétlődések mókuskerekéből. Nem kell tovább kerékbe törni a lelkedet a megoldásért.

Mondhatnátok, hogy hogy lehet elfogadni egy rák betegséget, egy balesetben elszenvedett károsodást, szeretteink elvesztését? Nehezen. De ha haladni akarsz tovább az utadon, időt kell adni a feldolgozásra.  Először dühös az ember, miért pont én, majd letargiába esik, sokfelé megy testi-lelki gyógyulása érdekében s ilyenkor találkozik olyan információkkal, amik segítenek rávilágítani a mögöttes tartalmakra is. Majd a megértést, elfogadást követi az érzelmi fájdalom energia elengedése.Jobb esetben. Ha tudatos vagy arra, hogy minden változik és csak átutazók vagyunk  a földön, és ezek természetessé válnak, már könnyebb lesz minden.  

Vannak, akiknek ennél kisebb dolog is probléma: a testi paraméterei, a családja, barátai, munkatársai,   munkahelye, fizetése, főnöke, feladatai, a társadalom, az ország, a világ, a karma, stb.                                                              

Pedig nem véletlenül vagyunk olyanok, amilyenek, nem véletlenül születtünk abba a családba, nem véletlenül az a foglakozásunk, ami, nem véletlen a földrajzi hely sem. A leszületés előtt a lélek azért választotta azt a "projectet", mert nyilván az ő optimális fejlődése szempontjából az volt a legideálisabb. Akkor most már itt, a " nagy színpadon" nem mondhatjuk azt, hogy : " Anyám, én nem ilyen lovat akartam ! "                                                 Sokan elvesztik állásukat, párkapcsolatukat, pénzüket, egészségüket. Ilyenkor sikít a lélek: VÁLTOZZ! MENJ ABBA AZ IRÁNYBA, AMIT A SZÍVED VALÓJÁBAN DIKTÁL! Fogadd el a helyzetet és korrigálj az őszinteség irányába! 

Nyilván mindannyian a szebbre, többre, jobbra törekszünk. Amin tudunk, változtassunk is. De amin nem lehet, azt fogadjuk el és hozzuk ki belőle a legjobbat. Jobban járunk vele! 

Mert, ha örökösen elégedetlenek vagyunk, és követelődzünk az élettől, hogy :

" EZ JÁR NEKEM! IDE VELE MOST RÖGTÖN! " és még se úgy alakul, akkor BOLDOGTALANSÁG lesz a végeredmény. Később pedig testi tünetek, betegségek mutatják a helytelen hozzáállást.

Maradjon a FÓKUSZ a pozitív energiák generálásán! És... ha valaki nagyon szeret szemben álló lenni, akkor neki a következőt javaslom:

" HELYEZKEDJ A NAPPAL SZEMBE, S AKKOR MÖGÉD KERÜL AZ ÁRNYÉK! "   

Kis Györgyi