A minap, a Váci utcában, a kedvenc boltomban jártam, ami tele volt a karácsony illataival és hangulatával, s ami egy egész érzelmi lavinát indított el bennem.

Világ életemben nagyon szerettem az ünnepeket, legyen az társadalmi, vallási vagy családi. Imádom, amikor sokan összegyűlünk, valakire vagy valamire emlékezni, tiszteletet adni vagy együtt örülni. Ilyenkor előtérbe kerül a meghittség, az emelkedett hangulat , az EGYÜTT - ÉRZÉS, a közösségnek az a formálóereje, hogy jó dolog tartozni valahová. Különös meghittséggel tölti el a szívem-lelkem az adventi készülődés, a karácsonyi időszak, a téli ünnepek. Azonban nem  csak ez tölt el lelkesedéssel, hanem az is, amikor látom, érzem és tapasztalom, hogy az emberek közt feloldódnak a korlátok, ellentétek, nyitottabbá, felszabadultabbá válnak és fokozottabb mértékben fordulnak szeretettel egymás felé. Ilyenkor a család, az ország, a világ EGY SZERETETGÖMBBÉ alakul az Univerzum karácsonyfáján.

Gyerekkoromból arra emlékszem, hogy a Télapó csokit hozott, a Jézuska meg sok ajándékot, sütöttünk-főztünk, finomakat ettünk, énekeltünk és még jobban szerettük egymást. Gyönyörködtem a fa sokszínű csillogásában, éjfélkor pedig a szentmisén a vakító fényárban, amikor az angyalok kórusa zengte a szférák zenéjét és az én lelkem is dalra fakadt.

Mára már, felnőttként, több információval és érzelmi spektrummal rendelkezem. A gyerekeimmel és a tanítványaimmal már ajándékokat és díszeket is készítettünk az ünnepekre, megtanultuk az önzetlen adás örömét, és nem csak eljátszottuk, illetve együtt éreztünk Andersen kis Gyufaárus lányával, hanem ruhát, játékot, élelmiszert adományoztunk a rászorulóknak vagy csak azt kívántuk, hogy a világ minden táján BÉKE és SZERETET legyen és ne csak Karácsonykor. 

Álljon itt 1-2 rövid Ünnepváró emlékezés a téli Jeles napokról, hagyományokról, szokásokról az ünnepi előkészületek inspirációjaként.

MIK IS A HAGYOMÁNYOK, A SZOKÁSOK?   MIÉRT FONTOSAK?

Az elődök örökségéből átvett cselekvések, dolgok, amelyek nemzedékről nemzedékre változatlan formában maradnak fenn, az adott  csoport vagy társadalom értékrendjét, világszemléletét tükrözik. Egy szóval, eleink tudása, tapasztalatainak összessége a KÖZÖSSÉGEK FENNMARADÁSÁT szolgálják. Különösen fontos ez napjainkban, amikor egyre több a csonka család és egyre nagyobb érték a familiáris kapcsolódás, a hagyományőrzés.

A családi hagyományok generációkon átívelő, tudatosan ápolt, fenntartott szokások, amelyek tükrözik a család normarendszerét. Ezek a tradíciók jellegzetes, egyéni színezetű családi rituálékban nyilvánulnak meg, amelyek a CSALÁD ÖSSZETARTOZÁSÁT erősítik. Ehhez járul hozzá nagy mértékben a Karácsonyi ünnepkör is.

ADVENT

Az egyházi év kezdete, az 5-6. századra nyúlik vissza, amikor heti 3 napos böjttel is megtisztelték. A szentestét megelőző 4 ünnepi vasárnap és a szentek névnapjai tartoznak bele. ( András, Borbála, Miklós, Tamás, János ). András napjához legközelebb eső vasárnap gyújtjuk meg az első gyertyát az adventi koszorún. Az első koszorút 1840 körül egy német evangélikus lelkész készítette el. Egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el. Minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ezzel jelezte az árvaház gyerekei számára az ünnepig hátralevő időt. Azóta a gyertyák száma már csak négy, mint az adventi vasárnapoké. Liturgikus színük: a lila, rózsaszín.

1. Lila = HIT

2. Lila = REMÉNY

3. Lila = SZERETET

4. Rózsaszín = ÖRÖM + a Fehér = BÉKE

ADVENTI NAPTÁR, 24 ablakocskával, minden nap egyet kinyitva ugyanaz, mint a németországi eredetű 24 gyertya. Az adventi naptárt egy édesanya találta ki, gyermekének örömére, hogy gyorsabban teljen a várakozás.

TÉLAPÓ ÜNNEPE  -  SZENT MIKLÓS LEGENDÁJA

Valós személy volt, aki a kis-ázsiai Patarában született 245-ben gazdag család gyermekeként. Járvány vitte el a szüleit, s ő busás örökséggel költözött nagybátyjához, aki a helyi érsek volt a kolostorban. Ő is pap lett. Életét az embereknek, a gyerekek tanításának szentelte. Segítőkészsége és emberszeretete tette őt messze földön híressé. Egy Jeruzsálembe tartó zarándokút alkalmával betért imádkozni Anatólia fővárosába, ahol különös körülmények között püspökké avatták, mely tisztséget 52 éven át viselte. Vagyonát az emberek és a gyerekek megsegítésére fordította, s amikor éhínség tört ki, még a teljes egyházi készleteket is. Ezért az egyház rövidebb időre ki is tagadta. Az estéket azzal töltötte, hogy kis utcákon sétálgatott, az emberekkel beszélgetett. Minden évben, december 5-én, névnapja előestéjén édességgel ajándékozta meg a gyerekeket, amiért a nép Ajándékozó Apának nevezte el. Innen ered a szokás, hogy december 5-én este, ajándék reményében csizmát teszünk az ablakba vagy sok helyen zoknit a kandallóra. 

Az adventi időszakot régebben a termékenységi varázslás, a nők fizikai munkától való mentesítése jellemezte. A legelterjedtebb szokás a  LUCÁZÁS  volt. December 13-án, a sötétben Szent Luca átalakul boszorkánnyá. A szokás a következőt írta elő a boszorkányok elriasztására: fokhagyma a kulcslyukban, keresztbe tett seprű az ajtóban. A gazdasszony szalmát tett a tyúkok alá, s a vendégeket a konyhába ültette le. Nagy öröm volt, ha elsőként legény érkezett a házba, szerencsét hozott a tyúkokra. A lányok, ezen a napon, még most is szívesen végzik a szerelmi jóslásokat.

KARÁCSONY

Ma már mindannyiunknak az év egyik legnagyobb ünnepe, amely hosszú századok óta az egész világ számára ugyanazt jelenti: A SZERETET ÜNNEPÉT, a FÉNY ELJÖVETELÉT!

Hazánkban 1824-ben  ( Bécsből ) a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el. Brunszvik Teréz állította az első karácsonyfát. A Gyertyák az Új fény eljövetelét szimbolizálják és a Csillagszórók mutatják az utat a Háromkirályoknak Betlehembe. A FENYŐ az emberiség őskorában is már  mágikus jelkép volt. Örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét. Először az emberek borókát, fagyöngyöt, fenyőágat akasztottak a mestergerendára az örök élet és megújulás szimbólumaként. Már a rómaiak is ajándékoztak fenyőágat és az ős germánok mécsest gyújtottak a hosszú életet jelképezve. A díszek: tojás, alma, dió, mogyoró, és ételek: mák, lencse, hal - a termékenységet - bőséget szimbolizálták. Bizonyos ajándékokkal, ennivalókkal pedig az elhunyt szeretteikre is emlékeztek.

A katolikusok számára a karácsonyi ünnep fénypontja az Éjféli mise, Jézus születésének tiszteletére, december 24-én. Rómában, az V. századtól celebrál a pápa ünnepi szentmisét s a Vatikán erkélyéről áldást oszt az emberekre.

NÉPSZOKÁSOK KARÁCSONYKOR

Köszöntők, versek, énekek, rigmusok hangzanak el. A BETLEHEMEZŐK bemutatják a Szent családot, eljátsszák Jézus születését és jókívánságokat mondanak a ház népére, akik megvendégelik őket. December 26-án REGÖLÉSSEL, kántálással, kolompolással, jelmezbe, állatbőrbe bújva ijesztik el a gonosz, ártó szellemeket. December 28-án az APRÓSZENTEK napján, vesszőből font kis seprűvel veregetik meg a házban élőket, hogy frissek, egészségesek maradjanak.

JANUÁR 6. - VÍZKERESZT

Ez a nap a vizek megszentelésének, Jézus megkeresztelésének ünnepe. Vannak országok, mint például Spanyolország, ahol e napot a Háromkirályok napjának nevezik és nagyobb ünnep, mint maga a karácsony.

De, ne siessünk ennyire előre, előttünk még az ADVENT időszaka áll.

KÍVÁNOK MINDENKINEK SZERETETBEN GAZDAG, FÉNYLŐ ÜNNEPI KÉSZÜLŐDÉST!

Kis Györgyi